Egy hely, ahol a problémák megoldásra találnak.

Mármarosi Melinda - párkapcsolati szakértő

Pécs
+ 36 20 9 262 303
parkapcsolatikalauz@gmail.com

Megbocsátás = Boldog élet

2015.02.09 15:53
Voltál már úgy, hogy szétrobbantál a dühtől? 
Haragudtál már valakire, vagy valamire?
Mérhetetlen nagy feszültség képes ilyen állapotban az emberben felgyülemleni, s ha nem helyén kezeljük ezt a fajta negatív érzés, hosszan tartó folyamat eredményeképp nem csak életminőségünk, a világhoz való viszonyulásunk, hétköznapjaink, emberi kapcsolataink, de egészségünk is kárát látja majd.
 
 
Miért jó megbocsátani?
Egy felzaklatott állapotban lévő embernek azt mondani - nyugodjál le - a legnagyobb baklövés. Ki a fene tudna ilyenkor pillanatok alatt megnyugodni? Sőt..ez a kijelentés még csak hab a tortán. A megoldás a megbocsátás erejében van. Egyszerűnek tűnik. De ha sok éven át mérgelődtél a szüleiddel, párkapcsolatodban már jó ideje csak a leszúrásokat kapod, ha a főnökök mindig csak felhergel a saját sikertelensége miatt....csak egy "nyugodjál le" kijelentéssel nem lehet elintézni. Ennél mélyebbre kell nyúlni, önmagunk lelkivilágában. 
 
A megbocsátás gyakorlásával, mérséklődik a stresszes és szorongásos helyzetek száma, csökken a feszültség, és a depresszió kockázata is kevésbé fenyeget. Ha magunkban tartjuk a haragot, elfojtjuk érzelmi dühkitöréseinket, a szervezetünkben állandósul e negatív állapot, s csak idő kérdése, hol és miként jelentkezik a betegség. Mert ami "bent" dübörög, az egyszer "ki" is jön. 
 
Hogyan értelmezzük a megbocsátást?
 
- A megbocsátás nem azt jelenti, hogy nem veszel tudomást a problémáról, és elfelejted. Nagy valószínűsége annak, hogy akik a múltban traumaként éltek meg különböző eseményeket, nem is fogják elfelejteni, de okulni, tanulni mindig lehet ezekből, hogy még csak véletlenül se ismétlődjön meg. 
- A megbocsátás nem beletörődés, és nem elfogadása annak, ami történt. Azért, mert nem haragszunk, nem gyűlölködünk, ez még nem azt jelenti, hogy "jóváhagytuk" volna a történteket.
- Megbocsátani magunkban kell, s nem a másik féllel egyetértve. Ne a másik fejével gondolkodjunk, hiszen úgy sem lehet. Ha megbocsátottunk, akkor azt magunkkal kell elfogadtatni, s nem fennen hangoztatni, s főleg nem elvárással a másik felé. Hogy a másik mit gondol, már nem a mi felelősségünk. 
- A megbocsátást gyakorolni kell, nem fog egyik pillanatra a másikra, csettintéssel megtörténni, dolgozni kell ezen a folyamaton. S az sem baj, ha nem mindig sikerül, s esetleg időnként rajta kapjuk magunkat - utólagosan - egy-egy mérgelődésen, haragos viszonyulásunkon, dühkitörésen. A lényeg, hogy már elcsíptük, még ha utólag is. 
- Minél jobban gyakorlod az elfogadás tényét, a megbocsátást, annál jobban fogod magad érzeni. Nem húzod fel magad minden apró dolgon, s idővel inkább a megoldásokat keresed, akár kommunikációban, akár  gyakorlati szinten. Különböző emberi kapcsolataid is minőségi kapcsolattá alakulnak, de lesznek olyan emberek is, helyzetek, melyeket idővel majd elengedsz életedből.
- A megbocsátás tulajdonképpen a harag elengedés. Ha már nem neheztelsz, tudsz elengedni, így képes leszel a továbblépésre, s nem agyalsz, mérgelődsz a problémákon. 
 
Mennyi energiát is szabadítottál fel?  Rengeteget!
Hogyan fogod magad érezni? Jól!
Mit veszel észre a világból? A kellemes, jó dolgokat!
Érdemes tehát megbocsátani? Ugye nem kérdés - IGEN!
 
Mármarosi Melinda - párkapcsolati szakember